rtunde A Magyar Kultúra Napja az a nap, amikor főhajtással emlékezünk meg a legfontosabb közös kincsünkről arról, amely jelzőjét és minősítését adhatja létünknek, amely megkülönböztet bennünket más népektől. Ez a magyar kultúra.
Nem véletlen hogy éppen a nemzeti Himnuszunk születése –1823. január 22. -vált a magyar kultúra ünnepévé. Az évenkénti megemlékezés alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, hogy továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Bátran kijelenthető, hogy településünk újkori anyagi, kulturális, művelődési, oktatási alapjait a Szunyogh család rakta le több évszázaddal ezelőtt.
Ezen gondolatokat szem előtt tartva lettek felkérve pódiumbeszélgetésre a Szunyogh testvérek, akiknek érkezését legjobban az Esztári falukutató és értékmegőrző csapata várta.
Az esztári „Kastélyt” építő Erdődy László lányának adományozta birtokait, kinek később férje lett Szunyoghi Szunyogh Albert. Mai vendégeink a család kései leszármazottai.
A 2014.-óta elkezdődött gyűjtőmunkának egy igazi ékköve az itt élt nemes családok életének, esetünkben a Szunyogh család történetének feltárása, megismerése annál is inkább, mert mennél több információt tudunk meg róluk, annál fényesebben rajzolódik ki a család nemes jelleme. Falukutató csoport a feltárt egyházi iratokban, más forrásban meglelhető adatokból és szájhagyomány útján próbálta feltárni, hogy hogyan is élt itt a nemes család. Minnél tovább kutattunk, annál nagyobb izgalommal vártuk milyen történettel fogunk találkozni. Híresek voltak az agarász versenyeikről, híres méneseik voltak, kitenyésztették a fecske hasú mangalicát és a növénytermesztésekben sem maradtak el a környező birtokosoktól. Tartottak itt kis országgyűlést Tisza Kálmánnal és egy–egy ilyen összejövetel zárásaként igazi magyar virtust nem nélkülöző hatalmas mulatozás vette kezdetét.
Az interjúk készítése során, mindenki kedves emlékeket mondott Szunyoghékról, s mikor az ember ennyi jót hall egy családról, szeretne vele megismerkedni, ha lehet.
Minden múltat feltárni kívánt eseményt a legjobban, leghitelesebben az érintett személyek bevonásával lehet, a kutatócsapatunk pedig rendkívül szerencsés helyzetben van.
A Szunyogh család leszármazottai nem zakóztak el a felkérés ellen, hanem olyan ajándékkal érkeztek vissza sok évtized múlva Esztárba, ami minden elképzelésünket felülmúlta. Eredeti családi iratokat adományoztak a községnek.
A pódiumbeszélgetés előtt egy kötetlen beszélgetésre gyűltünk össze, ami annyira jól sikerül, hogy alig tudtuk idejébe elkezdeni a műsort. Mindig volt még egy történet, fény derült egy-egy újabb névre a családfán. Mire a beszélgetésre beültünk úgy éreztük már annyi információt kaptunk a család történetéről, hogy az élményt már nem lehet fokozni. A testvérek elmondták, hogy nagy megtiszteltetés számukra a meghívásunk, de a nagyobb megtiszteltetés az volt, hogy a kultúra napi estét velünk tölthették el.
Szunyogh Gábor az 1956- ban itt töltött gyermekkori nyári emlékek felidézésével járta be újra azokat a helyeket, amik mindig is kedvesek maradtak a számára. Ő a gyerekkorába utazott vissza, a kutató csapat az iratok olvasásával 1800-as évekbe.
Mondanom sem kell az a nap is hosszúra sikerült, nem tudtunk betelni az iratok látványával, tartalmával, ahogy telt az idő úgy nehezedett ránk a feladat súlya is, hogy hogyan fogjuk ez közkincsé tenni, még nagyobb felelősség hárult a csapatra. Még egy terv, még egy kiadásra váró könyv.
Látva a falu szeretetét, ahogy mai napig őrzik a Szunyogh család emlékét és kis csapat lelkesedését a család történek felkutatása iránt megígérték, mindenben segíteni fogják a munkánkat.
Szunyogh Szabolcs és Prof. Dr. Szunyogh Gábor 2019-ben Esztár Község Díszpolgára címet kapott, életútjuk ebben a cikkben olvasható.
A pódiumbeszélgetésről videofelvétel készült, mely itt érhető el.